1919 A vil�g ekkora m�r v�rbeli huszadik sz�zadi iramban sz�guldott. A h�szas �vek k�zep�n - a New Orleans-i jazz �s charleston f�nykor�ban - �gy t�nt, �g�retes �s kih�v�sokat tartogat� id�szak k�vetkezik - a The Coca-Cola Company sz�m�ra k�l�n�sen.
Az �d�t�ital ugyanis ekkort�jt indult el h�d�t� �tj�ra a t�bbi kontinensen.

Ernest Woodruff atlantai bank�r �s az �ltala szervezett befektet�i csoport 1919-ben 25 milli� doll�r�rt v�s�rolta meg Candlert�l a The Coca-Cola Company r�szv�nyeit. A v�llalatot Delaware �llamban �jb�l bejegyezt�k, �s 500.000 t�rzsr�szv�nyt bocs�tottak ki nyilv�nosan - r�szv�nyenk�nt 40 doll�ros �rfolyamon. N�gy �vvel k�s�bb Robert Winship Woodruffot, Ernest Woodruff 33 �ves fi�t v�lasztott�k a The Coca-Cola Company eln�k�v�.

Robert Woodruff t�bb mint hat �vtizeden kereszt�l vezette a v�llalatot. Nagy fontoss�got tulajdon�tott annak, hogy a vil�g legjobb min�s�g� term�keit k�n�lj�k az embereknek - ez a t�rekv�s az�ta sem v�ltozott - �s � volt az, aki felismerte a Coca-Cola nemzetk�zi terjeszt�s�ben rejl� t�vlatokat. Nagyszab�s� elk�pzel�sei marad�ktalanul val�ra v�ltak: az �d�t�ital ma gyakorlatilag mindenhov� eljut a vil�gon.

A Woodruff-korszakot megel�z� id�kben a The Coca-Cola Company Egyes�lt �llamokon k�v�l folytatott tev�kenys�ge korl�tozott volt. Amikor Asa Candler legid�sebb fia, Charles Howard Candler egy eur�pai �tja sor�n bemutatta az italt egy londoni kim�r�s vezet�j�nek, az mind�ssze 5 gallon (22,7 liter) szirupot rendelt Atlant�b�l. �s b�r hasonl�an szer�ny mennyis�gben jutott a c�g term�k�b�l N�metorsz�gba, Jamaic�ba �s Panam�ba is - s�t ott    �s   Kub�ban  1906-ban    m�k�dni  kezdtek  az  els�  k�lf�ldi  palackoz��zemek - a
Coca-Cola vil�gm�ret� terjeszked�s�t c�lz� munka Woodruff vezet�se alatt vett igazi lend�letet.

1926 L�trej�tt a v�llalat nemzetk�zi oszt�lya, pedig ekkor az Egyes�lt �llamokon �s Kanad�n k�v�l m�g csak kilenc palackoz��zem m�k�d�tt. A k�lf�ldi forgalmaz�s folyamatosan emelkedett: 1940-re a c�gnek m�r t�bb mint 45 orsz�gban volt palackoz��zeme.

1941 Amikor az Egyes�lt �llamok bel�pett a m�sodik vil�gh�bor�ba, Woodruff egy�rtelm�en fogalmazta meg c�ljait: „Gondoskodunk r�la, hogy minden katona 5 cent�rt juthasson hozz� egy �veg Coca-Cola-hoz, f�ggetlen�l att�l, hogy hol az �llom�shelye vagy hogy ez nek�nk mennyibe ker�l”. Az Egyes�lt �llamok hadsereg�vel egy�ttm�k�dve a v�llalat 64 palackoz��zemet sz�ll�tott le �s szerelt fel az Eur�p�ban, Afrik�ban �s a csendes-�ce�ni t�rs�gben harcol� amerikai katon�k ell�t�s�ra. A h�bor� v�g�ig a k�lf�ld�n �llom�soz� katon�k t�bb mint 5 milli�rd �veg Coca-Cola-t ittak meg. �s az italt megismerte a vil�g - gyakorlatilag minden�tt, ahol a sz�vets�gesek megfordultak. Az emberek felfedezt�k az �z�t, �s a b�ke visszat�rt�vel a Coca-Cola megkezdte vil�gm�ret� terjeszked�s�t.

1955 Az olaszorsz�gi N�polyban a Coca-Cola v�llalat �jb�l �letre h�vta a h�bor�s N�metorsz�gban n�h�ny �vig gy�rtott gy�m�lcs�z� �d�t�italt, a Fant�t. M�ra a Fanta 125 k�l�nb�z� �z�vel egyike a vil�g 5 legkedveltebb sz�nsavas �d�t�j�nek.

1961 A Fant�t sz�mos, s�t m�ra sz�mtalan �j term�k k�vette. 1961-ben megjelent a v�llalat �j term�ke, a Sprite, k�s�bb m�s sz�nsavas �s sz�nsavmentes �d�t�k, palackozott vizek, juice-ok, sportitalok, k�v�, s�t tea alap� alkoholmentes italok is gazdag�tott�k a v�llalat term�kk�n�lat�t. A Coca-Cola pedig ekkora m�r klasszikusnak sz�m�tott a vil�g minden pontj�n.