OLD TIMES
Men
 
Letltsek
 
Linkek
 
 
Dokumentumok
Dokumentumok : Technikai fejlds 1920- s 1930 krl

Technikai fejlds 1920- s 1930 krl

  2004.09.14. 21:25


A II. vilghbor risi krainak helyrelltsa a hbor eltti sznvonalon, azaz korszertlen technikval trtnt. Ezt kveten a vast – az infrastruktra egszhez hasonlan – az llami beruhzsokbl az indokoltnl alacsonyabb hnyadban rszeslt, s gy mszaki llapota folyamatosan romlott. Az 1968-as kzlekedspolitikai koncepcinak a vast racionalizlst clz lpsei nem, de a megvalsts mdja annl inkbb kifogsolhat (idbeni temezs, a felszmolsra kijellt konkrt vonalak, stb.) A roml tendencia lnyegben ma is folytatdik. A hlzat kzel feln sebessgkorltozs van rvnyben, a grdlllomny nagy rsze korszertlen, az irnytsi rendszer elavult. Szmottev korszerstsnek nhny vonalnak a transz-eurpai hlzathoz val kapcsoldst elsegt – rszben eurpai hitel- s seglyforrsok felhasznlsval trtn – rekonstrukcija, az indokoltnl jval kisebb mennyisg korszer vontatott jrmvek s ktramnem villanymozdonyok beszerzse, valamint az elektronikus gazdasg-irnytsi, menetjegy-vltsi s helyfoglalsi integrlt rendszer folyamatban lv megvalstsa minsthet.

 

A kzti kzlekeds – fknt Eurpban – valjban az I. vilghbor utn indult gyors fejldsnek. Az llati vonert hasznost fogatolt kzlekeds mind inkbb httrbe szorult, s legfeljebb a mezgazdasgra korltozdott, viszont a gpjrm-kzlekedsben a kezdeti lpsek utn knyelmi s gazdasgi megfontolsokbl is j mszaki megoldsok szlettek. Az els dzelmotoros gpkocsit a MAN cgnl 1923-ban lltottk el, a bogrht Volkswagen 1935-ben kerlt elszr piacra. A gpjrm-kzlekeds kifejldse induklta az thlzat kiterjesztst, ami az Egyeslt llamokban s Nyugat-Eurpban vett nagy lendletet. A 2x2 svos, irnyonknt elvlasztott forgalm, szintbeni keresztezds nlkli autplyk az 1920-as vekben az USA-ban, majd az 1930-as vekben Nmetorszgban pltek elszr.

 

A felgyorsult motorizcis fejlds  eredmnyeknt az I. vilghbor utn szak-Amerikban, a II. vilghbor utn Nyugat-Eurpban a kzti kzlekeds vlt a szrazfldi kzlekeds meghatroz gazatv a szemly- s az ruszlltsban egyarnt. A II. vilghbor utn Amerikban s Nyugat-Eurpban motorizcis robbans kvetkezett be, ami a kzlekedsi munkamegosztsban a kzti rszarnynak az indokoltnl magasabb szintjhez vezetett. Ez a fejlds a Fld ms trsgeiben, gy haznkban is nhny vtizeddel ksbb bontakozott ki, s jelenleg sem ri el a nyugati szintet. Annak negatv hatsai miatt nem is kvnatos a hasonl mrtk motorizltsg megvalstsa: klnsen az agglomercis trsgek s a belvrosok, valamint a tvolsgi ruszllts tekintetben szksges elkerlni a gpjrm-kzlekeds tlzott rszarnynak kialakulst.

 

Fejldtt a kzti plyk minsge is. A beton- s aszfaltburkolat a f tvonalakon lehetv tette a sebessg nvelst, s ezzel egyidejleg a knyelem s a biztonsgi szint emelst. A forgalom nvekedse a 30-as vektl a gyorsforgalmi, tbb svos utak kiptsnek megkezdst tette indokoltt. Ekkor kezddtt meg az Eurpt tszel E-utak hlzatnak kiptse is.

 

Magyarorszgon a kzti kzlekeds lassan fejldtt ki, s csak az 1920-as vekben kezdett nll gazatt vlni. A kzthlzat is csak az 1920-30-as vekben indult fejldsnek. A II. vilghbor kezdetig a jrmllomny gyorsan nvekedett, s a 30-as vekben tptsi program is indult, de az orszgos utaknak csak mintegy 10%-a volt szilrd burkolat. A hbor alatt a kzutak nagy rsze tnkrement, a hidak kzel 40%-t felrobbantottk, a jrmllomny gyakorlatilag elpusztult vagy klfldre kerlt. Az 1945 utni politikai, gazdasgi s trsadalmi vltozsok nem kedveztek a kzti kzlekeds fejldsnek, gy az messze elmaradt a nyugat-eurpai sznvonaltl, ami mg jelenleg is rezteti hatst.

 

Jelentsebb fejlds az 1968-as kzlekedspolitikai koncepci nyomn kezddtt. A kisforgalm vastvonalak forgalmnak egy rszt a kzutakra tereltk, s ennek elsegtse rdekben tptsi programok indultak (szilrd burkolattal ellts a vizes makadm-utakon, bektt-pts, stb.). A haszongpjrmvek (tehergpkocsik, autbuszok) esetben rekonstrukcis programok valsultak meg, s ekkor indult gyorsabb nvekedsnek a szemlygpkocsi-llomny is. Mindez azonban a kor politikai-gazdasgi krlmnyei kztt, alacsony mszaki sznvonalon, a gazdasgossgi (energetikai) s krnyezetvdelmi kvetelmnyek httrbe szorulsa mellett ment vgbe.

 

Az 1990 utni vltozsok ellenre a kzti kzlekeds fejlesztse nagy erfesztseket ignyel. A motorizcis szint ma is jelentsen alacsonyabb, mint a nyugat-eurpai tlag. Jelenleg is indokolt volna jrmrekonstrukcis program, a haszongpjrmvek esetben akr llami segtsggel, az eurpai kvetelmnyeknek val megfelels elsegtsre. Az thlzat mennyisgi megfelelse mellett a minsgi paramterek javtsa (megengedett tengelyterhels, tszlessg s vonalvezets, gyorsforgalmi utak arnya, hidak llapota, helyi utak szilrd burkolattal val elltottsga, stb.) srgeten szksges.

 

A vrosi kzlekeds az I. vilghbor utn jelents fejldsnek indult vilgszerte, s a nagyvrosokban kialakult a mai rtelemben vett, lnyegben az sszes jelenleg is alkalmazott eszkzt magban foglal rendszer. Fejldst a vasti s a kzti kzlekeds folyamatai hatroztk meg. A ksbbiekben ezen eszkzk mszaki fejlesztsre, korszerbb plyk s jrmvek kialaktsra, nagyobb knyelem s gazdasgosabb zemeltets elrsre kerlt sor, alapveten jabb kzlekedsi mdok megjelense nlkl.

 

Sajtossg azonban, hogy a szkebb rtelemben vett vrosok kzlekedsi problmi idvel szorosan sszekapcsoldtak a krnyk (agglomerci) kzlekedsi rendszervel, s fknt az egyni kzlekeds gyors elterjedse miatt kzs megoldsokat kellett kidolgozni. Hasonl okok – a kzti kzlekeds helyignynek kielgtsre nem megfelel belvrosi tszerkezet, a krnyezeti krokozs – tettk szksgess a ktttplys tmegkzlekedsi eszkzk (villamos, metr, gyorsvast) eltrbe helyezst. Ezek a tendencik s kvetelmnyek mindinkbb felersdnek a magyar vrosok kzlekedsi problminak megoldsban is. 

 

Magyarorszgon jelents, tbb kzlekedsi mdot magban foglal vrosi /tmeg/kzlekedsrl egy ideig csak Budapesten beszlhettnk, a rendszer a korbban elmondottaknak megfelel fejlesztsek utn az I. vilghbor idejn elindtott autbuszjratokkal vrt teljess. Az elvrosokhoz kapcsoldva a helyi rdek vast egyre tbb vonala nylt meg, s a ktttplys s ktetlen vonsokat egyarnt visel sajtos kzlekedsi eszkz, a trolibusz 1933-ban kerlt forgalomba.

 

A kt vilghbor kztt a vidki vrosok tbbsgben a nhny (fknt a vroskzpontot a vastllomssal sszekt) vonalra korltozd vrosi kzlekedst autbuszok bonyoltottk le, de j nhny vrosban mkdtt villamoskzlekeds is. Rszben a hbors krok kvetkeztben, rszben pedig az 1960-as vek utn azonban visszafejldtt a vidki villamoskzlekeds, s ma mr csak hrom vidki vrosban (Debrecen, Miskolc, Szeged) mkdik. Debrecenben s Szegeden trolibuszok is zemelnek, de a helyi kzlekedsi ignyek tlnyom rszt autbuszok elgtik ki. 

 

A hajzs fejldst a XX. szzadban kt f folyamat jellemzi. Egyfell a szemlyszlltsbl a hajzs mint kzlekedsi tevkenysg nagyrszt kiszorul, elssorban idegenforgalmi, turisztikai, szabadid-eltltsi tevkenysgknt marad fenn, kzlekedsi jelentsge inkbb csak a rv- s kompkzlekedsnek van. A mg fennmarad tvolsgi kzlekedsben a szrnyashaj hasznlatos, de a menetrendszer szemlyhajzs ma mr inkbb csak regionlis s helyi jelentsg.

 

Az rufuvarozsban a hajmretek nvekedse jellemz, klnsen a tankerek esetben, amelyek jelentsge a kolajkrzis idejn klnsen megntt. Az els szupertankert Japnban 1966-ban bocstottk vzre tbb, mint 150.000 BRT befogadkpessggel. A hajparkon belli specializlds is megfigyelhet, s egyre n a kombinlt fuvarozsban fontos kontnerhajk szma s jelentsge. A hajzshoz kapcsoldan lnyeges folyamat, hogy a nagy tengeri s folyami kiktk egyre inkbb komplex szolgltatsokat nyjtanak, a kzlekedsin tlmenen kereskedelmi, ipari, adminisztrcis s egyb szolgltatsokat is nyjtanak, logisztikai kzpontokk vlnak.

 

A vzi kzlekedsben a jrmmeghajtsban ma is a dzelmotor a meghatroz, mivel az atommeghajts csak a hadihajkon terjedt el. A navigci szempontjbl dnt fontossg radar mr az 1940-es vekben elterjedt, az 1970-es vekben pedig mr belp a mholdas navigci, majd a helymeghatrozs is (GPS-rendszer).

 

A magyar hajzsban az I. vilghbor utn a dunai hajzs volt meghatroz fontossg, de a 30-as vekben – a magyar ipar termkeinek bzisn – mr kifejldtt s igen fontoss vlt a Duna-tengeri hajzs, ami egyttal a Trianon utn megsznt tengerhajzs jraledst is jelentette. Ezt segtette el, hogy 1928-ban forgalomba helyeztk a Budapest-Csepeli Nemzeti- s Szabadkiktt, amely rvn a dunai forgalom elltsa mellett Budapest jogilag tengeri kiktv vlt. Megalaptottk a Duna-Tengerhajzsi Rszvnytrsasgot (DTRT) is.

 

A Duna-tengeri hajzs vtizedeken keresztl nagy szerepet jtszott a magyar klkereskedelmi forgalom elltsban, az orszg fizetsi mrlegnek javtsban. A II. vilghbor utn a hajzst magyar-szovjet vegyes vllalat, az MSZHRT, majd 1954-tl a MAHART vgezte, s ksbb ennek rsze lett a DTRT is. A 70-es vektl a folyami s a tengeri hajzs fokozatosan elklnlt, a Duna-tengerjr hajkat kivontk a forgalombl, viszont ekkor jelentsen fejldtt a tengerhajzs, amely a cscsteljestmnyt 1990-nen rte el. A 90-es vekben viszont a magyar tengerhajzs leplt s gyakorlatilag megsznt. A folyami hajzs is cskken-stagnl teljestmnyt kpes csak felmutatni, fejldst – a forrshiny mellett – a jugoszlviai esemnyek s a szlovk-magyar Duna-szakasz hajzhatsgi felttelei is akadlyozzk, mikzben az elkszlt (1992) Duna-Majna-Rajna csatorna lehetv s szksgess tette ezt a fejdst. Az nllsodott balatoni hajzs idegenforgalmi szerepe tovbbra is jelents.

 

A kzlekedsi algazatok kztt a legfiatalabb lgi kzlekeds fejldse volt a legnagyobb mrtk a XX. szzadban. Az I. vilghbor befejezse utn a polgri kzlekeds gyors fejldsnek indult. Bebizonyosodott, hogy a lghaj nem igazn alkalmas tmeges hasznlatra. A fggleges felszllsra alkalmas helikopter kifejlesztsben (1929) Asbth Oszkr volt a fszerep, de ez sem a tmeges ignyek kielgtsnek lett az eszkze. A fmpts motoros merev szrny replgpek viszont egyre nagyobb tvolsgok biztonsgos thidalsra vltak alkalmass, konstrukcijuk s mszerezettsgk folyamatos fejlesztse rvn.

 

Az els tisztn fmtest utasszllt gp, a nmet Junkers F-13 volt 1919-ben, s jllehet ugyanabban az vben repltk t elszr (igaz, „csak” rorszg s j-Foundland kztt) az Atlanti cent, a tnyleges transzatlanti forgalom csak Charles Lindbergh sikeres replse (1927) utn indult be. Az amerikai replgpgyrt-ipar nagy sikere volt a Douglas DC-3 (Dakota), amely nagy biztonsgnak is ksznheten mind a mai napig a vilg legnagyobb darabszm tpus-szrijt rte el.

 

Az els gzturbins sugrhajtmves gp (Heinkel) 1939-ben plt, de gzturbins utasszllt csak 1950-ben lpett forgalomba (Comet IV., Anglia), s az igazi nagy sikert ezen a tren a Caravelle  s a Boeing-707 jelentette 1958-59-ben. A nagy tvolsg forgalomban a szles trzs gpek (DC-10, Boeing-747, majd 767, Airbus-300, Il-62 s 76) megjelense hozott komoly sikert, forgalomnvekedst. A hangsebessget tllp gp mr 1947-ben ltezett, de kzforgalm jratokon elszr csak 1969-ben jelentek meg ilyenek (Concorde, Tu-144), s azta sem terjedtek el, alapveten magas kltsgeik, s gy raik miatt. Ma a vilg polgri replgp-piact dnten a Boeing s az Airbus versenye hatrozza meg.

 

A jrmvek fejlesztsvel egytt a replsirnyits tkletestse is mind fontosabb vlt. Ebben a radar alkalmazsa nyitott j korszakot 1940-tl, s a folyamatosan fejld rendszerek ma mr egyttesen is kpesek kiszolglni a polgri s a katonai replst.

 

Magyarorszgon a polgri kzforgalm repls 1918. jliusban, akkor mg a honvdsg mkdtetsben, a Budapest-Bcs jrat indtsval vette kezdett. A kt vilghbor kztt szmos lgiforgalmi trsasg alakult belfldi s nemzetkzi forgalomra egyarnt, kzlk tbb csak egy-egy jratot zemeltetett. Ezek kzl jelentsebbnek szmtott az 1922-ben megalakult AEROEXPRESS, valamint az ugyanazon vben ltrejtt MALRT (Magyar Lgiforgalmi Rt), amely tlses Fokker gpeivel eleinte Bcsbe s Belgrdba indtott jratokat, de a II. vilghbor kitrsig hlzata 4000 km fl ntt s gpparkjban a korszer Junkers gpek dominltak. Igen fejlett, npszer s eredmnyes volt a magyar sportrepls is, vitorlz s motoros gazatban egyarnt.

 

A replterek kezdett tbbnyire a katonai gyakorlterek jelentettk, az els kzforgalm replteret Mtysfldn hoztk ltre. Az akkori viszonyok kztt korszernek szmt budarsi repltr 1937-ben nylt meg, s 1950-ig ez elgtette ki a magyar polgri lgiforgalom kzpontjnak ignyeit.

 

A magyar lgi kzlekeds a II. vilghbor rombolsai utn, tovbbra is Budars kzponttal 1946. oktberben kelt ismt letre. A Magyar-Szovjet Lgiforgalmi Rt (MASZOVLET) a DC-3 alapjn gyrtott Li-2 gpekkel indtotta jratait, amelyek – 1950-tl mr Budapest-Ferihegy repltrrl – a fvrost 10 vidki vrossal ktttk ssze, s transzverzlis jratok is lteztek. A belfldi lgiforgalom 1969-ben sznt meg. A MASZOVLET 1954-ben vlt ismt magyar nemzeti lgitrsasgg MALV nven, amely az llami vllalati forma utn jelenleg ismt rszvnytrsasgi formban mkdik. Az tmeneti olasz rsztulajdon visszavsrlsa s sikertelen privatizcis ksrletek utn a MALV tiszta magyar tulajdon trsasgknt, a holland KLM-mel kiplt, egyelre meglehetsen laza partneri kapcsolatban, nem kis forgalmi s fknt pnzgyi nehzsgek kzepette zemel.

 

A MALV-bl 1973. janur 1-jvel vlt ki s alakult meg a ftevkenysgknt a lgiirnytst s repltr fejlesztsi, fenntartsi s zemeltetsi tevkenysget ellt Lgiforgalmi s Repltri Igazgatsg. AZ LRI kltsgvetsi rendszerben mkdtt. A 2002. janurjtl hatlyos tszervezs sorn megtrtnt a lgiirnytsi s a repltri tevkenysg sztvlasztsa. Elbbi llami feladatknt tovbbra is kltsgvetsi intzmny keretben folyik HungaroControl), mg a repltri tevkenysg profitorientlt trsasgi formban folytatdik (Budapest-Ferihegy Nemzetkzi Repltr Rt.).

 

A csvezetkes szllts jelentsge a kolaj s termkeinek eltrbe kerlsvel ntt annak ellenre, hogy a hatvanas vektl valamennyi kzlekedsi gazat klnsen fejlesztette  technolgijt e termkek tovbbtsa  rdekben (specilis tartlykocsik, tankerek). Magyarorszgon az els kolaj tvvezetk Lovszi s Csepel kztt mg a Magyar-Amerikai Olajipari Rt. (MAORT) beruhzsban 1939-ben plt ki, amin1948-tl fldgzszlltst is vgeztek. A II. vilghbor utn a szovjet kolajimportra pl energetika s vegyipar elltsnak biztostsra az 1960-1970-es vekben plt meg a Bartsg kolajvezetk, s ugyanilyen rendeltetssel a Testvrisg fldgzvezetk magyar szakasza. Az Adria kolajvezetket 1978-ban lltottk zembe.

 

A kzlekedssel egytt fejldtt a hrkzlsi rendszer, melyen bell a klasszikus postai szolgltatsok korszersd sznvonalon megvalsul vltozatlansga mellett a tvkzls XX. szzadi fejlesztse mszaki, gazdasgi s trsadalmi szempontbl egyarnt meghatroz jelentsg. A szikratvrbl kifejldtt vezetk nlkli msorszrsban a kereskedelmi rdiadk 1922-ben kezdtk meg szolgltatsaikat (USA, Anglia, Szovjetuni). A TV snek tekinthet elektronikus kptovbbtsra elszr Nmetorszgban kerlt sor 1931-ben, a gyakorlatban fontos 625 soros bonts kptovbbts tovbbfejlesztett vltozata az USA-ban 1941-ben kezdett mkdni. A msorszrsban ma mr meghatroz fontossg mholdas technika gyakorlati alkalmazsa 1962-ben a Telstar-1 amerikai mhold felbocstsval kezddtt. A fejlds sorn a geostacioner mholdak egyidejleg alkalmasak rdi, TV s tvbeszl sszekttets biztostsra is.

 

A tvbeszl szolgltats automatizlsval s gy terleti trhdtsval az egsz gazdasgi s trsadalmi fejldst meghatroz tnyezv vlt. A II. vilghbor utni, s fknt a legutbbi vtized rendkvl gyors technikai fejldse kvetkeztben a klnbz tevkenysgek (vezetkes s mobil tvbeszl, szemlyhv, adattovbbts, Internet, msorszrs, tvrszolglat) mindinkbb tfedik egymst, a szervezetek is globalizldnak, s a tvkzls s informatika – a pnzgyi szektor mellett – a vilggazdasgot s -politikt tszv legnagyobb erv vlt.

 

Magyarorszgon ez a fejlds a XX. szzad els felben mg  kvette a nemzetkzi szintet. A magyar hradstechnikai ipar reprezentns cgei s azok szakemberei a vilg lvonalba tartoztak. A II. vilghbor utn azonban a fejlds nagy ksssel indult el, s ez a ksbbiekben is csak nehezen ledolgozhat htrnyt jelentett. A klfldi rdekeltsg cgek llamostsval a nemzetkzi kapcsolatok megszntek, s ez visszahatott az alkalmazsra is. Magyarorszg a tvbeszl-elltottsgot tekintve az eurpai rangsor vgn llt az 1980-as vek vgig. Az 1990. utni fejlds ezt az elmaradst csak rszben tudta behozni, a fejlds teme azonban gyors, klnsen a mobil telefonkszlkek elterjedsben. A jogi s gazdasgi szablyozs tovbbi korszerstst ignyel annak rdekben, hogy tvkzlsnk zavartalanul illeszkedhessen az eurpai rendszerbe, s elltottsg tekintetben is nemzetkzi sznvonal legyen, belertve az elektronikus tvkzlsi formk (Internet, adattovbbts, stb.) terlett is.

 

A rdiadsok Magyarorszgon 1923-ban kezddtek el, a televzis msorok pedig 1958-ban indultak meg. A TV-adsok terjesztsben az 1980-as vektl a mholdak jtszanak meghatroz szerepet. Magyarorszgon a rendszervlts utn kialakult – sokat vitatott mdia-trvny alapjn – a kzszolglati s a kereskedelmi TV-k rendszere, ami nemcsak politikai s tartalmi, hanem mszaki eltrseket is jelent (sugrzs mdja, vteli krzetek meghatrozsa, stb.)

 
Id
 
 
Naptr
2024. Augusztus
HKSCPSV
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
<<   >>
 
Ltogatottsg
Induls: 2004-09-12
 

 
Zene
 
SZAVAZS!!!
Mitbl legyen tbb az oldalon?

Autkbl, jrmvekbl
Pinupokbl
Reklmokbl
Egyb kpekbl
Dokumentumokbl
Szavazs llsa
Lezrt szavazsok
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
hess
 

Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását!    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU    *****    Nyakunkon a Karácsony, ajándékozz születési horoszkópot barátaidnak, ismerõseidnek.Nagyon szép ajándék! Várlak, kattints    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!