A hangosfilm megjelense
2004.09.16. 22:02
Ksrletezgets a haggal:
A nmafilmek sohasem voltak igazn nmk. Mr az eslõ vettseken is szongorasz festette al a kpeket. 1920 tjn sok mozipalotban mûkdtek gporgonk, hanghatsokat keltõ gpek, sõt, nhol a filmsznhz sajt zenekara muzsiklt.
Lemezhang:
A mozi ttrõi tulajdonkppen sohasem akartk, hogy a film nma legyen. William Dickson pldul megprblta a kinematoszkpot (lsd. Az elsõ fimkockk cmsz alatt) egytt hasznlni a fonogrffal. Tbb feltall is ksrletezett olyan rendszerekkel, amelyek gramonoflemezeken troltk a hangot. Kztk volt Cecil Hepworth, akinek Vivaphone -filmjei igen sikeresek voltak Angliban az 1900 -as vek elejn. Csakhogy a lemezre vett hang nagyon megbzhatatlan volt, mert ha a gramofonkorong megrepedt vagy a celluloidszalag beszakadt, akkor megszûnt a hang s a kp egyidejûsge (azaz nem voltak tbb szinkronban), radsul a lemezt a film kellõs kzepn kellett kicserlni. Az is gondot okozott, hogyan lehet a hangot jl halhatv tenni az egsz nzõtren, mgnem egy amerikai feltall Lee De Forest1922 -ben megoldotta az erõsts problmjt. Ezzel lehetõv vlt, hogy a hangszrk akr a legnagyobb mozipalotkat is betltsk hangjukkal. Ugyancsak De Forest dolgozta ki a Phonofilm nevû rendszert, amellyel a hangot magn a filmszalagon troltk. 1923 s 1927 kztt De Forest tbb mint ezer rvid hangosfilmben rktette meg a kor hressgeit. Mr nyolcvannl is tbb moziban vettettk a Phonofilm - sorozatot vilgszerte, de Hollywood mg mindig nem hitt abban, hogy a film jvõje a hang. A moziczroknak nemigen fûlt a foguk ahhoz, hogy stdiukat s filmsznhzaikat roppant kltsggel tlltsk a hangos technikra, s attl is fltek, hogy a beszlõ film mlkony jdonsgnak bizonyul. Az a kilts is nyugtalantotta õket, hogy ha a "talkie" -k sikert aratnak, akkor tmrdek nmafilm marad a nyakukon. A nem angol nyelvû orszgok kznsge nyilvn csakis a sajt nyelvn akarja ltni a filmeket. S vgl, a czrok azt is nagyon jl tudtk, hogy a hollywoodi sztrok elsõsorban az arcjtkot, a gesztusok hasznlatt tanultk meg s gondjaik lehetnek a dialgussal. Hirtelen flbeszakadt az olyan, vaskos klfldi kiejtssel beszlõ sznszek karrierje, mint Emil Jannings vagy Pola Negri - de John Gilbert s Clara Bow sztrsgnak is befellegzett, mert a hangjuk nem illett a filmbeli megjelenskhz.
Beszlõ kpek:
A hszas vek kzepn a Warner Brothers nehz helyzetbe kerlt, nagy kznsget kellett az j filmjeire bevonzania, hogy megmaradhasson a szakmban. gy ht Sam Warner elhatrozta, hogy vllalja a kockzatot, s megprblkozik a hanggal. 1926 -ban s stdi elksztette a Don Juan cmû kosztmos trtnelmi drmt, mely nma volt ugyan, de a Vitaphone vdjegyû lemezes hangrztõ rendszerrel klnfle hanghatsokat s zenekari muzsikt mellkeltek hozz. A film sikert aratott, m a tbbi hollywoodi hatalmassg mg mindig nem bzott a hang vonzerejben. Aztn 1927 oktberben vgleg bebizonyosodott, hogy a nmafilmkorszk lezrult. Ekkor mutattk be A dzsessznekest, Al Jolsonnal a fõszerepben. Dalok is elhangzottak a filmben, a trtnetben viszont nem volt semmi klns. m az egyik szm utn Jolson hirtelen a kamera fel fordult s gy szlt: "Vrjatok egy percet. Csak egy percet. Amit eddig hallottatok, az semmi." Nem õ volt az elsõ, aki dalra fakadt vagy megszlalt a mozivsznon, de az a tny, hogy egy kpzelt szemly egyszer csak megszlal, lenyûgzte a jelkpes rzelemkifejezshez, nma gesztusokhoz szokott nzõket. Amikor Jolson kiejtette ezeket a teljesen rgtnztt mondatokat, a kznsgnek az a benyomsa tmadt, mintha valdi beszlgetst flelt volna ki, s minden eddiginl jobban az esemnyek rszesnek rezte magt. A stdiban eredetileg ki akartk vgni ezeket a szavakat, de Sam Warner ragszkodott hozzjuk - s a film fordulpontnak bizonyult a mozi trtnetben.
A film beszlni tanul:
Tbbfle hangrgztsi eljrs is szletett, de a moziczrok nem akartak mg egy szbadalomhbort (lsd. A "nma" Hollywood - Mozihbork), gyhogy kzs megegyezssel egyetlen, a hangot a filmszalagra rgztõ mdszert fogadtak el - a Photophone -t -, s attl fogva ezt hasznltk valamennyi stdiban s moziban. A hangosfilm megnyugtatta a stdikat anyagi tekintetben, de j mûvszi s szakmai problmkat hozott magval - mert amint a filmek beszlni kezdtek, jszerivel megszûnt bennk a mozgs. Az elsõ mikrofonokat egyetlen helyzetben rgztettk, s a hattvolsguk olyan kicsi volt, hogy a sznszeket kzelrõl kellett a membrnba beszlnik, azaz dialgus kzben nem mozoghattak. Ezenkvl a kamert is egy helyben kellett tartani a "jgszekrnynek" beczett hangszigetelt flkben, nehogy a mikrofonok felvegyk a motor zgst. Vgl, a filmes hangsvot nehz volt vgni, mert a hangjelek megelõztk a kpeket. Lehet, hogy a filmekben kevs volt a mozgs, de azrt bõsgesen krptoltak a beszddel. Amerika legjobb sznpadi sznszei vittk Hollywoodba, hogy a legkivlbb lõ drmark szvegeit mondjk el. A stdik annyi dialgust kveteltek, amennyit csak lehetett, gy aztn az olyan filmeket, amin a Bryan Foy rendezte New York fnyei - melyet "az elsõ szzszzalkos beszlõ filmknt" reklmoztak - "illusztrlt rdinak" neveztk a fanyalgk. Sok korai hangosfilmben dalok is felhangzottak, hogy minl jobban kiaknzzk az jdonsgot. A kznsg azonban igencsak hamar megunta az egy kaptafra kszlt filmeket, s mg a "csupa beszd, csupa nek, csupa tnc" musicalek sem duzzasztottk tovbb a bevtelt. A nzõk ms mûfajok, pldul a bûngyi film fel fordultak. A Kis czrban (1930) vagy a Kzellensgben (1931) lvsek drrentek, autgumik csikorogtak, kemny szavak koppantak, s ez csak fokozta a trtnet feszltsgt.
Ksrletek a hanggal:
Nhny eurpai rendezõ, mint Ren Clair vagy Szergej Eizenstein, de a hollywoodi film szmos kpviselõje is azt kereste, hogyan lehet eredetibb mdon felhasznlni a hangot. Ermst Lubitsch, King Vidor s Lewis Milestone az elsõk kztt voltak, akik mozg kamerval, hang nlkl vettk fel a cselekmnyt, s aztn az "utszinkron" nevû eljrssal hozz a dialgust, a zrejeket s a zent. Rouben Mamoulian mg meghkkentõbb jtsokkal llt elõ. Taps (1929) s A nagyvros fnyei (1931) cmû filmjeiben olyan eszkzket alkalmazott, mint az egymst tfedõ dialgusok, a lthatatlan forrsbl megszlal hangok s a termszetellenes zrejek. A harmincas vek elejn egy egyszerû eszkzzel sikerlt elfojtani a felvevõgp zgst, aztn erõsebb mikrofonokat is kifejlesztettek, s bevezettk a Moviolnak nevezett jfajta vgasztalt. A filmekbe lassan visszatrt a mozgs.
Cenzra:
A hangra val tlls olyan sokba kerlt Hollywoodnak, hogy knytelenek voltak bankokhoz s ms nagyvllalatokhoz fordulni segtsgrt. Ezek a cgek pedig cserbe megkveteltk - tbb vallsos szervezet tmogatsval -, hogy a stdik kerljk el a vitathat tmkat. Hollywood rknyszerlt, hogy elfogadja a "Gyrtsi kdex" nevû szabvnygyûjtemnyt. Megtiltottk, hogy a hollywoodi filmek brmifle vallsos meggyõzõdst brljanak, sebszeti mûtteket, kbtszeres mmort, rszegsget, gyermekkel vagy latokkal szembeni kegyetlensget brzoljanak. Tilos volt durva szavakat hasznlni - belertve az olyanokat, mint "franc" vagy "dilis". Tilos volt erõszakos cselekmnyek rszleteit bemutatni - s a rossz embereket ugyan meg lehetett lni, õk azonban nem lhettek meg rendõrket. A legszigorbb szablyok a szexre vonatkoztak. Kitiltottk a vszonrl a klnbzõ bõrsznû emberek kzti szerelmet, sõt mg a szenvedlyes cskot is.
|