K�s�rletezget�s a haggal:

   A n�mafilmek sohasem voltak igaz�n n�m�k. M�r az eslõ vet�t�seken is szongorasz� festette al� a k�peket. 1920 t�j�n sok mozipalot�ban mûk�dtek g�porgon�k, hanghat�sokat keltõ g�pek, sõt, n�hol a filmsz�nh�z saj�t zenekara muzsik�lt.

   Lemezhang:

   A mozi �tt�rõi tulajdonk�ppen sohasem akart�k, hogy a film n�ma legyen. William  Dickson p�ld�ul megpr�b�lta a kinematoszk�pot (l�sd. Az elsõ fimkock�k c�msz� alatt) egy�tt haszn�lni a fonogr�ffal. T�bb feltal�l� is k�s�rletezett olyan rendszerekkel, amelyek gramonoflemezeken t�rolt�k a hangot. K�zt�k volt Cecil Hepworth, akinek Vivaphone -filmjei igen sikeresek voltak Angli�ban az 1900 -as �vek elej�n. Csakhogy a lemezre vett hang nagyon megb�zhatatlan volt, mert ha a gramofonkorong megrepedt vagy a celluloidszalag beszakadt, akkor megszûnt a hang �s a k�p egyidejûs�ge (azaz nem voltak t�bb� szinkronban), r�ad�sul a lemezt a film kellõs k�zep�n kellett kicser�lni. Az is gondot okozott, hogyan lehet a hangot j�l halhat�v� tenni az eg�sz n�zõt�ren, m�gnem egy amerikai feltal�l� Lee De Forest1922 -ben megoldotta az erõs�t�s probl�m�j�t. Ezzel lehetõv� v�lt, hogy a hangsz�r�k ak�r a legnagyobb mozipalot�kat is bet�lts�k hangjukkal. Ugyancsak De Forest dolgozta ki a Phonofilm nevû rendszert, amellyel a hangot mag�n a filmszalagon t�rolt�k. 1923 �s 1927 k�z�tt De Forest t�bb mint ezer r�vid hangosfilmben �r�k�tette meg a kor h�ress�geit.
   M�r nyolcvann�l is t�bb moziban vet�tett�k a Phonofilm - sorozatot vil�gszerte, de Hollywood m�g mindig nem hitt abban, hogy a film j�võje a hang. A mozic�z�roknak nemigen fûlt a foguk ahhoz, hogy st�di�ukat �s filmsz�nh�zaikat roppant k�lts�ggel �t�ll�ts�k a hangos technik�ra, s att�l is f�ltek, hogy  a besz�lõ film m�l�kony  �jdons�gnak bizonyul. Az a kil�t�s is nyugtalan�totta õket, hogy ha a "talkie" -k sikert aratnak, akkor t�m�rdek n�mafilm marad a nyakukon. A nem angol nyelvû orsz�gok k�z�ns�ge nyilv�n csakis a saj�t nyelv�n akarja l�tni  a filmeket. S v�g�l, a c�z�rok azt is nagyon j�l tudt�k, hogy a hollywoodi szt�rok elsõsorban az arcj�t�kot, a gesztusok haszn�lat�t tanult�k meg �s gondjaik lehetnek a dial�gussal. Hirtelen f�lbeszakadt az olyan, vaskos k�lf�ldi kiejt�ssel besz�lõ sz�n�szek karrierje, mint Emil Jannings vagy Pola Negri - de John Gilbert �s Clara Bow szt�rs�g�nak is befellegzett, mert a hangjuk nem illett a filmbeli megjelen�s�kh�z.

   Besz�lõ k�pek:

   A h�szas �vek k�zep�n a Warner Brothers neh�z helyzetbe ker�lt, nagy k�z�ns�get kellett az �j filmjeire bevonzania, hogy megmaradhasson a szakm�ban. �gy h�t Sam Warner elhat�rozta, hogy v�llalja a kock�zatot, �s megpr�b�lkozik a hanggal. 1926 -ban s st�di� elk�sz�tette a Don Juan c�mû koszt�mos t�rt�nelmi dr�m�t, mely n�ma volt ugyan, de a Vitaphone v�djegyû lemezes hangr�z�tõ rendszerrel k�l�nf�le hanghat�sokat �s zenekari muzsik�t mell�keltek hozz�. A film sikert aratott, �m a t�bbi hollywoodi hatalmass�g m�g mindig nem b�zott a hang vonz�erej�ben. Azt�n 1927 okt�ber�ben v�gleg bebizonyosodott, hogy a n�mafilmkorszk lez�rult. Ekkor mutatt�k be A dzsessz�nekest, Al Jolsonnal a fõszerepben. Dalok is elhangzottak a filmben, a t�rt�netben viszont nem volt semmi k�l�n�s. �m az egyik sz�m ut�n Jolson hirtelen a kamera fel� fordult �s �gy sz�lt: "V�rjatok egy percet. Csak egy percet. Amit eddig hallottatok, az semmi." Nem õ volt az elsõ, aki dalra fakadt vagy megsz�lalt a moziv�sznon, de az a t�ny, hogy egy k�pzelt szem�ly egyszer csak megsz�lal, lenyûg�zte a jelk�pes �rzelemkifejez�shez, n�ma gesztusokhoz szokott n�zõket. Amikor Jolson kiejtette ezeket a teljesen r�gt�nz�tt mondatokat, a k�z�ns�gnek az a benyom�sa t�madt, mintha val�di besz�lget�st f�lelt volna ki, �s minden eddigin�l jobban az esem�nyek r�szes�nek �rezte mag�t. A st�di�ban eredetileg ki akart�k v�gni ezeket a szavakat, de Sam Warner ragszkodott hozz�juk - �s a film fordul�pontnak bizonyult a mozi t�rt�net�ben.

   A film besz�lni tanul:

   T�bbf�le hangr�gz�t�si elj�r�s is sz�letett, de a mozic�z�rok nem akartak m�g egy szbadalomh�bor�t (l�sd. A "n�ma" Hollywood - Mozih�bor�k), �gyhogy k�z�s megegyez�ssel egyetlen, a hangot a filmszalagra r�gz�tõ m�dszert fogadtak el - a Photophone -t -, s att�l fogva ezt haszn�lt�k valamennyi st�di�ban �s moziban. A hangosfilm megnyugtatta a st�di�kat anyagi tekintetben, de �j mûv�szi �s szakmai probl�m�kat hozott mag�val - mert amint a filmek besz�lni kezdtek, j�szerivel megszûnt benn�k a mozg�s. Az elsõ mikrofonokat egyetlen helyzetben r�gz�tett�k, �s a hat�t�vols�guk olyan kicsi volt, hogy a sz�n�szeket k�zelrõl kellett a membr�nba besz�lni�k, azaz dial�gus k�zben nem mozoghattak. Ezenk�v�l a kamer�t is egy helyben kellett tartani a "j�gszekr�nynek" bec�zett hangszigetelt f�lk�ben, nehogy a mikrofonok felvegy�k a motor z�g�s�t. V�g�l, a filmes hangs�vot neh�z volt v�gni, mert a hangjelek megelõzt�k a k�peket. Lehet, hogy a filmekben kev�s volt a mozg�s, de az�rt bõs�gesen k�rp�toltak a besz�ddel. Amerika legjobb sz�npadi sz�n�szei vitt�k Hollywoodba, hogy a legkiv�l�bb �lõ dr�ma�r�k sz�vegeit mondj�k el. A st�di�k annyi dial�gust k�veteltek, amennyit csak lehetett, �gy azt�n az olyan filmeket, amin a Bryan Foy rendezte New York f�nyei - melyet "az elsõ sz�zsz�zal�kos besz�lõ filmk�nt" rekl�moztak - "illusztr�lt r�di�nak" nevezt�k a fanyalg�k. Sok korai hangosfilmben dalok is felhangzottak, hogy min�l jobban kiakn�zz�k az �jdons�got. A k�z�ns�g azonban igencsak hamar megunta az egy kaptaf�ra k�sz�lt filmeket, �s m�g a "csupa besz�d, csupa �nek, csupa t�nc" musicalek sem duzzasztott�k tov�bb a bev�telt. A n�zõk m�s mûfajok, p�ld�ul a bûn�gyi film fel� fordultak. A Kis c�z�rban (1930) vagy a K�zellens�gben (1931) l�v�sek d�rrentek, aut�gumik csikorogtak, kem�ny szavak koppantak, s ez csak fokozta a t�rt�net fesz�lts�g�t.

   K�s�rletek a hanggal:

   N�h�ny eur�pai rendezõ, mint Ren� Clair vagy Szergej Eizenstein, de a hollywoodi film sz�mos k�pviselõje is azt kereste, hogyan lehet eredetibb m�don felhaszn�lni a hangot. Ermst Lubitsch, King Vidor �s Lewis Milestone az elsõk k�z�tt voltak, akik mozg� kamer�val, hang n�lk�l vett�k fel a cselekm�nyt, s azt�n az "ut�szinkron" nevû elj�r�ssal hozz� a dial�gust, a z�rejeket �s a zen�t. Rouben Mamoulian m�g megh�kkentõbb �j�t�sokkal �llt elõ. Taps (1929) �s A nagyv�ros f�nyei (1931) c�mû filmjeiben olyan eszk�z�ket alkalmazott, mint az egym�st �tfedõ dial�gusok, a l�thatatlan forr�sb�l megsz�lal� hangok �s a term�szetellenes z�rejek. A harmincas �vek elej�n egy egyszerû eszk�zzel siker�lt elfojtani a felvevõg�p z�g�s�t, azt�n erõsebb mikrofonokat is kifejlesztettek, �s bevezett�k a Moviol�nak nevezett �jfajta v�g�asztalt. A filmekbe lassan visszat�rt a mozg�s.

   Cenz�ra:

   A hangra val� �t�ll�s olyan sokba ker�lt Hollywoodnak, hogy k�nytelenek voltak bankokhoz �s m�s nagyv�llalatokhoz fordulni seg�ts�g�rt. Ezek a c�gek pedig cser�be megk�vetelt�k - t�bb vall�sos szervezet t�mogat�s�val -, hogy a st�di�k ker�lj�k el a vitathat� t�m�kat. Hollywood r�k�nyszer�lt, hogy elfogadja a "Gy�rt�si k�dex" nevû szabv�nygyûjtem�nyt. Megtiltott�k, hogy a hollywoodi filmek b�rmif�le vall�sos meggyõzõd�st b�r�ljanak, seb�szeti mût�teket, k�b�t�szeres m�mort, r�szegs�get, gyermekkel vagy �latokkal szembeni kegyetlens�get �br�zoljanak. Tilos volt durva szavakat haszn�lni - bele�rtve az olyanokat, mint "franc" vagy "dilis". Tilos volt erõszakos cselekm�nyek r�szleteit bemutatni - s a rossz embereket ugyan meg lehetett �lni, õk azonban nem �lhettek meg rendõr�ket. A legszigor�bb szab�lyok a szexre vonatkoztak. Kitiltott�k a v�szonr�l a k�l�nb�zõ bõrsz�nû emberek k�zti szerelmet, sõt m�g a szenved�lyes cs�kot is.